Azt hiszem most már elértem arra a szintre, hogy nagy méretű területet tudok optimálisan megjeleníteni megfelelő sebességgel (persze további optimalizálások még várnak rám). Következő lépés, hogyan lehet egy statikus környezetet "élővé" tenni. Vegyük szemügyre az alábbi képet:
Grafikailag körülbelül elfogadható a látvány azonban mégis sterilnek hat és a jelenet üresnek tűnik. Mondhatjuk azt, hogy nincsenek szereplők, de gondoljuk arra az esetre amikor rajtunk kívül senki nem tartózkodik a jelenet helyszínén. Hogyan csempészhetnénk bele azt a bizonyos "életet"?
Mindenféleképp dinamikát, mozgást kell vinnünk a jelenetbe, de csak olyat, amelyet maga a környezet ill. annak "működése" hoz létre. Ehhez azonban ismernünk kell a környezetet és annak funkcióját a jelenetben. Vegyük hát ismét szemügyre a képet. Egy scifibe illő helyszínt (egész pontosan egy 8472-s faj által megszállt borg kocka belseje) látunk, amely tartalmaz organikus és fém felületeket is. Próbáljuk összegyűjteni milyen lehetőségeket nyújthat a környezet maga:
- atmoszféra effektek - egy a légtérben szuszpendált anyag megjelenítését jelenti. Ez legtöbbször pára vagy füst. Leggyakoribb megvalósítása leggyakrabban az űn. volumetrikus renderelés.
- textúra animáció - ebben az esetben a textúra koordináták manipulálásával érhetünk animációt, mint pl. áramlás, forgás, torzulás ill. streamelt textúrák lejátszása.
- fény effektek segítségével már meglévő fényforrások paramétereit módosítjuk, mint pl. irány, fényerősség, szín esetleg pozíció.
- részecskerendszerek - a részecskerendszerek ezen típusához a kis térfogatot igénylő folyamatok tartoznak. Ilyen lehet szikra ill. különféle anyagok szivárgása stb.
Ezen típusok kombinálhatók is egymással. Leglátványosabb az 1. 2. és 3. eset eredménye, amikor a fénysugarakat (és árnyakokat) jelenítjük meg gomolygó ködben.
Remélem továbbiakban még támad ötletem és hamarosan valamelyik variációt sikerül is megvalósítanom...
